Alkotóvá tesz-e a rendetlenség?

Írógép, lapok (kreatív káosz)

Aprólékosan kidolgozott szabályrendszerek, szabvány szerint kialakított munkafülkék, gondosan szétválogatott, precízen iktatott és lefűzött dokumentumok, osztályozás, válogatás, – a hatékonyságot segítik vagy kreatívgyilkosok?

Alkotó rendetlenség

Tim Harford Alkotó rendetlenség című könyvének alaptétele szerint bár zsigerből rávágnánk, hogy a rendezett környezet visz előbbre, valójában a túlszabályozott folyamatok nemhogy nem hatásosabbak a spontán kialakuló, néha már-már kaotikus megoldásoknál, de sok esetben a rendetlenség egyfajta kreatívitás-katalizátorként működik.

Nem azért szállok síkra a rendetlenség mellett, mert szent meggyőződésem, hogy ez a válasz az élet valamennyi problémájára, hanem mert úgy vélem, a rendetlenségnek túl kevés védelmezője akad, és hogy a zűrzavarban olykor igenis csodálatos varázserő rejlik.

Tim Harford (Alkotó rendetlenség, 13. oldal)

Hogyan inspirál a rendetlenség?

A zűrös helyzetekben nem működnek a megszokott cselekvésminták, a rutinból kizökkenve az emberek kénytelenek jobban összpontosítani, a váratlan szituációk pedig új, sokszor zseniális ötleteket generálnak – legyen szó zeneművekről, tudományos felfedezésekről, háborús hadműveletekről, retorikai bravúrokról, lakókörzetek kialakításáról vagy (irodai) munkavégzésről. A könyv számos példát felsorakoztat a káosz inspirálta remekművekre és a pedantéria hátulütőire.

Akiket a teljes könyv érdekel, az ITT tudnak utánanézni, én az alábbiakban a munkavégzést és –szervezést érintő részekre reflektálok.

Káosz a munkavégzésben

Howard Gruber és Sara Davis kreativitáskutatók vizsgálati eredményei alapján a legkreatívabb elmék hajlamosak párhuzamosan több projekten dolgozni. Véleményük szerint a megosztott tudományterületeken való tevékenykedés, gyümölcsözően hat a különböző projektekre, és elősegíti az interdiszciplináris felismeréseket. Egy területen való alakadásból kiutat jelenthet egy másik feladatra való átváltás, miközben a tudatalattink ugyanúgy megoldást kereshet az eredeti problémánkra is.

A kötetben extrém szélsőségeket bemutatva – kezdve a spártai módon lecsupaszított, személytelen munkaállomásoktól, egészen a szivárvány színeiben pompázó számítógépekig – esik szó munkahelyszínekről és azok munkavégzésre gyakorolt hatásairól. 

Alex Haslam és Craig Knight, pszichológusok kísérletben vizsgálták milyen jellegű fizikai helyszín járul hozzá leginkább a dolgozók pozitív munkamoráljához. Kutatásuk alapján azok a leghatékonyabb irodák, melyeket a munkavállalók egyedi igényeinek megfelelően rendeznek be.

A személyre szabott iroda tehát lehetett spártai vagy lakályos, illetve a kettő között bármilyen. A lényeg az volt, hogy az irodában dolgozó önállóan dönthetett erről.

Tim Harford (Alkotó rendetlenség, 72. oldal)

A könyv utolsó fejezetében megismerhetjük a Nogucsi-féle rendszert (minden alkalommal az utoljára használt irat kerül a kupacban gyűjtött papírhalmok tetejére),  megtudhatjuk, hogy a testépítőből filmsztárrá, majd kaliforniai kormányzóvá avanzsált Arnold Schwarzenegger is elveti a túlzott tervezést,  határidőnaplóját pedig igyekszik üresen tartani. Álláspontjával nincs egyedül, Merlin Mann termelékenységi szakértő álláspontja szerint sok esetben hamarabb célt érhetünk, ha a felesleges tervezgetés helyett azonnal belefogunk a dolgok megvalósításra.

A szerző TED előadásai a témában:

Összegzés

A könyv tágabb értelemben veszi górcső alá a rendetlenség – túlszabályozottság kérdéskörét. Elgondolkodtató szituációkat dolgoz fel, sok esetben azonban kényelmetlen érzést kelt a rendezett munkakörnyezet híveiben.

Bár a kötet elolvasása után el tudok képzelni olyan egyedi szituációkat, amikor a káosz pozitív hozadékkal jár, – az alkotó rendetlenség járható út lehet egy-egy kreatív zseni számára, de véleményem szerint a csapatban valló munka szabályokat igényel, erről bővebben EBBEN a bejegyzésben írtam. Összességében hatékonyabbnak tartom a rendszerekben való gondolkodást, kategorizálást, szortírozást és a (papíralapú és digitális) mapparendszerek kialakítását.

Fontos a tervezés; hogy felkészüljünk azokra a helyzetekre, amiket kezelni tudunk, de ugyanilyen lényeges az is, hogy amennyiben nem tudjuk megvalósítani az eredeti elképzeléseinket rugalmasan merjünk változtatni rajtuk, tudjunk reagálni az elő el nem rendezett, improvizációt igénylő kiszámíthatatlan szituációkra is.