Időről időre vannak, akik képzeletben már temetik a hírlevelezést. És persze, nem mindegy, hogy hogyan fogunk neki, és milyen levelekkel bombázzuk a feliratkozóinkat, de korántsem érdemes keresztet vetni erre a kommunikációs csatornára. A Kreatív Kontroll szövegíró csapata által összeállított E-mail-marketing című könyv megfelelő támpontot ad, ahhoz hogy megtudjuk hogyan érdemes belekezdeni a saját lista építésébe, és miként kommunikáljunk a feliratkozóinkkal.
Bár a könyv nem új (2017-es), a benne foglaltak nem vesztettek aktualitásukból. Egy saját honlappal, és egy célcsoportunkból álló hírlevél lista építésével továbbra is kifizetődő foglalkozni. Hisz ezek olyan kommunikációs csatornák, ahol, akkor is elérheted a követőidet, ha más platformok algoritmusaiban változás történik. Ráadásul olcsó, ha jól csinálod hatékony, és az eredmények egyszerűen mérhetőek.
„A marketing egyik alapvetése, hogy csak a célpiacodnak reklámozz, minden marketingkommunikációd csak a célpiacodnak szól: a nem célpiacnak szánt kommunikáció feleslegesen kidobott pénz.” Részlet az E-mail-marketing c. könyvből
Az alaphelyzet: inbound marketing
A könyv feltételezi, hogy az olvasók inbound marketingben gondolkoznak. Azaz nem vaktában lövöldözve tukmálják a termékeiket boldog boldogtalannak, hanem értéket nyújtó tartalmaikkal azokat a potenciális ügyfeleket célozzák meg, akik egyébként is fogékonyak a szolgáltatásaikra.
Az inbound marketing egy olyan stratégiát takar, ami a jó ügyfélélmény (pl. játékosítás) és értékes tartalmak által (pl: blog, hírlevél, videó) vonzza be az ügyfeleket. Gyakorlatilag egy szolgáltatás, vagy egy termék képében tálcán kínálja az érdeklődők problémájára, a lázasan már keresett megoldást. Az egymásra találás jó a vásárlónknak (feltételezzük, hogy a szolgáltatás vagy termék minőségi), és egyúttal jó az eladónak. Win-win. Ezzel szemben az outbound marketing kéretlen üzenetekkel zavarja meg az egyébként üzenetünk iránt kevéssé fogékony célközönséget (pl. spam, hideghívások formájában).
Ha már tudjuk kiknek kommunikálunk, és meghatároztuk az üzenetünket, akkor könnyebb meghatározni azt is, hogy hogyan és mit kommunikáljunk. A könyv esettanulmányok kielemzésén keresztül, számtalan gyakorlati példán ismertet jól és rosszul elkészített hírlevél példákat, majd kezünkbe adja a levont tanulságokat is.
A szöveget lépésről lépésre kell „eladnunk” (mikrokonverziók apró sora). Egy jól megírt tárgymező eléri, hogy megnyissák az e-mailünket, a kíváncsiságot felkeltő első sor, elolvastatja az első bekezdést. Az ütős bekezdés után pedig érdekelni fog a folytatás is… és így tovább.
Természetesen a teljes könyv anyagát lehetetlenség belesűríteni egy bejegyzésbe. Ám a legfontosabb tanulságokat kivonatosan megkísérlem összefoglalni.
Első lépés: az e-mail-tárgymező
A tárgymező dönti el, hogy spamnek jelölik-e, vagy kukában landol-e a leveled, vagy kapsz egy esélyt arra, hogy rápillantsanak a teljes szövegedre. Ha az kellőképp figyelemfelkeltő, akkor megnyerted a figyelemért küzdött első csatát.
- Jól teljesítenek azok a tárgymezők, amik röviden összefoglalják, hogy miről lesz szó a levélben. Ez legyen konzisztens, azaz a későbbiekben se keveredj önellentmondásokba.
- Hívd fel a figyelmet a legnagyobb előnyökre.
- Sürgetés: ha van valamilyen mennyiségi vagy időbeli limit, és ezt kihangsúlyozzuk, az cselekvésre ösztönözheti azokat, akik egyébként még rágódtak volna egy kicsit a döntés meghozatalán (és közben még el is felejtették volna az ajánlatunkat).
- Az emberek reakcióját és viselkedését leginkább az érzelmeik határozzák meg. Ha a szükségleteikre, félelmeikre, vágyaikra, fájdalompontjaikra próbálunk hatni, az biztosan felkelti az olvasónk figyelmét.
„Ne termékeket akarj eladni, hanem problémákat megszüntető megoldásokat.” Részlet az E-mail-marketing c. könyvből
Érdemes többféle tárgymezőt is kipróbálni, nagyobb listák esetén pedig akár kisebb szegmenseken tesztelni, hogy melyik variáció teljesít jobban.
Mitől perszonalizált egy e-mail?
A marketing zaj a postafiókokat sem kíméli. Egy személyesnek érzett üzenet hamarabb célba ér, mint a huszadik sablonos hírlevél, amivel aznap a feliratkozód az e-mail-fiókjában találkozik. Hogyan tehetünk személyessé egy hírlevelet? Adatokat kell gyűjtenünk a feliratkozóinkról, és azokat felhasználva szegmentálnunk kell a célcsoportokat. Így tudunk számukra igazán releváns üzenetet küldeni.
„…a perszonalizált e-mail-marketing esetében a felhasználó nem egyenhírleveleket kap, hanem őt a róla beszerzett információk alapján egy leginkább testhez álló üzenettel próbálják megszólítani.” Részlet az E-mail-marketing c. könyvből
Mikre figyelj még a hírlevélírásnál?
Jó, ha mindig van egy konkrét célod, ami miatt klaviatúrát ragadsz. Ha tudod mi ez, akkor helyezz el a célcselekvés elvégzésére ösztönző linket, vagy gombot a leveledben (CTA).
Ne félj a leiratkozóktól. Ha olyanokkal van tele a listád, akiket valójában nem érdekel a tartalmad, és az ajánlatod, akkor feleslegesen ölöd a pénz és az energiát az üzeneteid megfogalmazásába. Inkább legyen kevesebb valódi érdeklődőd, mint hogy olyanokat próbálj vásárlásra buzdítani, akiknek nincs szüksége a termékedre. Az ilyen feliratkozók rontják a konverziós arányokat és felesleges kiadást jelentenek.
Mérj. A marketingben alapvető, hogy amilyen adatot mérni tudunk, azt mérjük és levonjuk a megfelelő konzekvenciákat. Nincs ez másképp a hírlevelezésnél is. Figyeld meg a saját tapasztalataid és jegyezd fel a versenytársak, és más területeken tevékenykedők legjobb mondatait.
Kinek ajánlom a könyvet?
Ha vállalkozó vagy, marketinggel foglalkozol, hírleveleket írsz vagy tervezed, hogy valamikor írni fogsz, akkor ez a könyv neked való. Lépésről lépésre fog végigvinni a legfontosabb és legalapvetőbb tudnivalókon. Az esettanulmányok pedig a hírlevelezés olyan aspektusaira is rávilágítanak, amelyek pusztán az elméleti anyagokból nem derültek volna ki.