Rend és rendetlenség a pszichológia tükrében

Iratok rendszerezése, rendbe rakása

Korábban már foglalkoztam a blogon a rend és rendetlenség témájával, – hisz azokon a helyeken, ahol többen dolgoznak együtt, kiemelt szerep jut a könnyen átlátható, mindenki számára közérthető rendszereknek.

Gördülékeny együttműködés – közös rendszer

A gördülékeny együttműködéshez szükséges, hogy a közösen használt munkahelyi anyagok és dokumentumok mindenki számára könnyen elsajátítható rend szerint legyenek hozzáférhetőek. Nem véletlen a projektmenedzsment szoftverek (pl.: Trello, Monday, Click Up) egyre nagyobb térnyerése. Ezek segítségével egy munkacsoport minden szereplője azonos logika alapján rendezheti a munkafolyamatait és a tagok pillanatok alatt tisztába kerülhetnek a csapat aktuális feladataival, részfeladataival, és a projektek leadási határidejével.

A szoros rendet követő irodai dolgozók és a – külső szemmel –  kaotikus állapotokban lubickolók nézőpontjainak kifejtését követő blogbejegyzést követően a kreativitás és a rendetlenség kapcsolatát elemeztem.

A mostani bejegyzésben pedig Polcz Alaine Rend és rendetlenség című könyvének tanulságait veszem sorra.

Egyéni személyiségjegyek – sajátos rend

A könyv az emberek egyéni rendérzékelésének lehetséges okait kutatja pszichológiai szempontból, esettanulmányokon keresztül. Több család tagjainak önbevallásán és egymásról adott jellemzésén keresztül próbál választ adni arra a kérdésre, hogy vajon a rendhez való viszonyunk tanult vagy öröklött mintákon alapszik.

Mielőtt a szerző elmélyedne a témában, felmerül, hogy egyáltalán mit is értünk pontosan a rend fogalma alatt. Több kutatási alany meghatározását követően a kötet a rendet, egyfajta humán sajátosságként az emberek és tárgyak közötti viszonyként definiálja.

Rend az, amikor a tárgyak elhelyezése értelmesen és jól szolgálja a cselekvés célját. A rendetlenség kaotikus állapot, a tárgyak nem szolgálják jól és értelmesen a cselekvés célját, a cselekvés célja összezavarodik, vagy nincs kialakulva.

Polcz Alaine (Rent és rendetlenség)
Öncélú formai rend

Öncélú formai rend

Bizonyos esetekben a túlzott esztétikai rend (rendmánia) a napi tennivalók elvégzését nem segíti, hanem hátráltatja azt. A valódi rend amellett, hogy a szemnek kellemes, praktikus szempontokat is szolgál.

"… mihelyt a forma csak önmagát hangsúlyozza, vagy túlzottan előtérbe kerül, rendszerint a cél, az értelem szenved kárt, a lényeg háttérbe szorul. Az esztétikum túlzott érvényesülése pedig díszletté válik a lényeg hátrányára."

Polcz Alaine (Rent és rendetlenség)

Ugyanaz a szituáció – eltérő megoldások

A könyv egyik pontján egy lakás egymást követő lakóitól olvashatunk jellemzést annak elrendezéséről, kihasználhatóságáról. Ugyanazokat a körülményeket, szögesen eltérő rend kialakítása mellett teljesen másképp aknázta ki a két család. Az egyik családnak keserű csalódásokat, a másiknak nagyszerű élmények tárházaként szolgált ugyanaz az ingatlan. Ennek magyarázataként a szerző azt a következtetést vonja le, hogy ahhoz, hogy a rend igazán minket szolgáljon, tisztában kell lennünk annak céljaival is.

"Természetesen a lakást csak az tudja jól beosztani, aki tudja, hogy mit akar az életben, ismeri a képességeit, helyesen méri fel a körülményeket, valóra tudja váltani terveit és célkitűzéseit. A lakásbeosztás sokszor csak vágyakat takar, amiket a gazdájuk nem tud realizálni. Máskor kuszaságot, zűrzavart árul el. Vagy nem más, mint a külvilágnak mutatott lehetőleg imponáló dekoráció, ami mögött nincs lényeg és kiteljesedés…"

Polcz Alaine (Rent és rendetlenség)
Eszközök elrendezése

Egyéni rendstruktúrák

A kísérleti személyekkel való munka során a szerző sajátos rendmintákat figyelt meg. Ezek alapján az emberek többsége egymástól jól elkülöníthető rendstruktúrákba sorolható, téri preferenciákkal (jobbra, balra, középre rendezés) kiegészülve az alábbiak szerint:
– sorkirakás
– egyes, kettes, hármas, négyes tagolás,
– szimmetrikus
– aszimmetrikus tagolás
– kaotikusság.

Rossz lelkiállapot – rendetlen íróasztal

Az egyének rendhez való viszonya különböző lelkiállapotokban és életszakaszokban is változhat.

A családokon belüli rendminták rendkívül eltérő jegyeket mutatnak, –  ez arra utal, hogy a rendhez való viszonyunk egyénileg és nem tanult minták alapján alakul ki. Ám befolyásolja azt mások rendje (az azzal való konfrontáció, összecsiszolódás).

"Köztudomású és gyakori tapasztalat az is, hogy egy család, intézmény, ország „lelkiállapotáról”, jellemző magatartásáról meglehetősen pontos képet kaphatunk, ha megfigyeljük az ott látható rend-rendetlenség jelenségeket. Csak vigyáznunk kell forma és lényeg viszonyára, mert nem minden rendetlenség, ami annak látszik."

Polcz Alaine (Rent és rendetlenség)
Rendezett ruhák

Yurkov Kovács Orsolya stílusszakértő megfigyelése szerint a ruhásszekrényünkben uralkodó viszonyok is az aktuális lelkiállapotunkat tükrözik. A stílusos öltözködéshez vezető út az önazonosság és az egyéni értékrend megtalálásán át vezet. Melynek szerves része a gardróbunk berendezése is. Más hangulata van a kaotikusan bedobált ruhadaraboknak és az egyforma vállfákon egymás után sorakozó ruháknak. A régi használaton kívüli darabok őrizgetése utalhat a múlthoz való ragaszkodásunkra.

Változás belülről kifelé vagy kívülről befelé

Ahogy az otthoni vagy egy irodai nagytakarítás is frissítően hat, úgy a számítógépünkön való dokumentumok selejtezése és rendszerezése is üdítő lehet. A hatékony munkához azonban továbbra is azt érzem a legfontosabb kitételnek, hogy a partnerek meg tudjanak egyezni egy közös rendszer használatában és tisztában legyenek annak lényegi elemeivel.

„… az emberek nagy többsége valamilyen formában szenved a saját vagy mások rendje miatt… sokszor maga az élet nyújt segítséget. Ilyen a környezet-, lakás- vagy partnerváltás, az életmód-, életcélváltozás, néha egyszerűen a lakás vagy szoba átrendezése, új berendezése.”

Polcz Alaine (Rent és rendetlenség)

További információk a könyvről ITT